Fogyasztói Társadalom... Ilyen jó még sose volt!

Magyarországon indult egy kezdeményezés a fogyasztás átmeneti beszüntetésére. Egészen pontosan a szervezők eddig egy alkalommal elérték azt, hogy a vásárlók ne menjenek aznap élelmiszert vásárolni. Egy nap. További törekvések is alakulnak rendszeresen, minden hét egy napján, a fogyasztási cikkek vásárlása felfüggesztésére. Ezen törekvés motivációja az a széles társadalmi csalódás, amit az elmúlt évek élelmiszerár inflációja okozott, valamint a fizetések szerény mértékű emelkedése az árakéhoz viszonyítva. Tehát az öncélú megszorítás a boltokat próbálja kényszerhelyzetbe juttatni, árcsökkentésre bírni.

Mióta az emberek a kárpótlási jegyek eladásával hátat fordítottak a saját művelésű földek birtoklásának és ezzel végképp felhagytak az önellátással, azóta egyre inkább a kereskedelmi szektor szolgáltatásaitól váltak függővé. Ezen társadalmi változások, átalakulások a nagybirtoknak kedveztek, míg a paraszti társadalmat végleg a múlt homályába száműzték. Az új társadalmi berendezkedést "Fogyasztói Társadalomak" hívják annak kutatói, helyzetének elemzői.

Íme néhány meghatározás a fogyasztói társadalom bemutatására, csakhogy világosan és egy helyen lássuk azt, amit mindannyian tapasztalunk:

" A fogyasztói társadalom egy olyan társadalom, ahol az egyre növekvő számú árucikkek és szolgáltatások birtoklása és használata az elsődleges kulturális törekvés, ez az egyéni boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és nemzeti sikerességhez vezető legbiztosabb út. "

" Egy fogyasztói társadalomban a szocioökonomikus élet középpontjában az új fogyasztói javak előállítása és az irántuk érzett vágy áll. Az egyén önértékelése és társadalmi megbecsültsége nagyban függ fogyasztásának a társadalom más tagjaihoz viszonyított mértékét."

" A konzumerizmus annak elfogadása, hogy a fogyasztás az önfejlesztés, önkiteljesítés, önmegvalósítás fő útja. "

A modern társadalom kritikusai úgy veszik észre, hogy a nyakló nélküli fogyasztás elégedetlenséget, céltalanságot, kiégettséget és depressziót okoz. Továbbá az ember "belső" környezete mellett a külső természetet is drasztikusan lepusztítja. Tehát nem elég, hogy a nyugati ember mogorva, személytelen és fásult- de emellett életmódjával tönkreteszi környezete ivóvíz, termőföld és természetes élőhely kincsét is.

További tényként említendő az ötvenes évek háború utáni érzelmi, morális megkönnyebbülésében, -és az azzal párhuzamosan kezdődő gazdasági újjáépülés és fellendülés eufóriájában - ,a modern kor embere elérte a csúcsot. Azt követően kezdett kialakulni az " új világrend ", ami végképp szakítani szeretne az emberek tradícionális, morális és vallási/ etikai alapjaival- ehelyett pedig az anyagi javak megszerzését és elfogyasztását tanítja az elégedettség fokmérőjeként.

A fogyasztás feltételezi a termelést és korunkban ez két külön entitást jelent. A fogyasztó megvásárolja a valaki által elállított és áruba bocsátott terméket/ szolgáltatást. A fogyasztás passzivitást jelent, míg a termelés aktív szerepvállalást követel. Ugyanakkor az ember, vagy én személy szerint tapasztalom, hogy az élvezetre/ fogyasztásra korlátozott képességeink vannak. Sokkal inkább természetes számunkra az, ha valamilyen tevékenységbe beletesszük magunkat, a kreativitásunkat, intelligenciánkat és ezáltal jutunk életélményekhez.

Ahhoz, hogy a fogyasztás zajlódjon tovább a maga medrében, egyre növekvő GDP-t generálva ( netán csak a statisztikákban ) ahhoz a média óriási szerephez jut, kielégíthetetlen birtoklási vágyat generálva. Ez a mohóság folyamatos frusztrációhoz vezet korunk társadalmában, míg a fogyasztás alapvetően önzőségre neveli az embert. Így láthatjuk korunkban a szociális hanyatlást, vagy más szavakkal egyre intenzívebb lejtmenetet az ember- ember közötti kapcsolatokban. A kapcsolatok ilyetén kiüresedése direkt korrelációt mutat a fogyasztási mutatók növekedésével és a " Fejlett Nyugati Társadalmakban " jellemző. Ugyanakkor az anyagilag visszamaradott országok még jelentős morális/ etikai erőforrásokkal rendelkeznek. Még. Ezek a szellemi, lelki kincsek a kreativitásban és az önállóan cselekedni képességben, személyes problémamegoldásban is megmutatkoznak.