Zöld. Tudatosság?!
A Shell és a BP közlése után nem késlekedett a Norvég Equinor sem bejelentésével, miszerint növelni szeretné kőolaj kitermelését az elkövetkező években, ezzel fordítva hátat a hangzatos, ám átgondolatlan álomodozásnak tűnő zöldátállásnak. A Norvég olajcég még 7 évvel ezelőtt az olaj- szót is kivette nevéből, jelezve ezzel az új globális (mézesmadzag) törekvés melletti elkötelezettségét, ami szerint már 2030- ra jó volna elérni a karbonsemlegességet. Azért mézesmadzag, mert csak egy beetetés. Beetetés, mert minden ipari szereplő tudja jól, hogy nincsen zöld energia.
Az energia előállítás, vagy felhasználás során mindenképpen szennyezzük a külső környezetet. Így van ez a mezőgazdaság növényvédő és műtrágya készítményeinél, a nehéziparban, a vegyiparban, az energia szektorban és a közlekedésben is. Csak egy példa: aki tisztán elektromos autót akar rendszeresíteni, jó ha tudja, hogy éves szinten 30- 35.000 kilométert kell használnia járművét, hogy annak vételára megtérüljön mielőtt 8-10 év elteltével az akkumulátorcellák képtelenek lesznek további töltést felvenni. Míg az akku előállítása során tetemes mennyiségű víz felhasználására van szükség egy olyan ökológiai környezetben, ahol a víz sokhelyütt már nehezen elérhetővé vált. További környezeti terhelést képez az elhasznált járművek és akkumulátoraik eco- semlegesítése.
Térjünk vissza a kőolaj kitermeléshez egy gondolat erejéig. Mind a Shell, mind a BP, de az Equinor is fennen zászlajukra tűzték a zöld energia előállítását egy globális média által keltett fellángolás hullám idején. De vezetőik akkor és jelenleg is gondolkodnak, gondolkodtak mégpedig arról, hogy a részvényeikbe fektetett tőkének valahogyan meg is kell térülnie. Minden kereskedő tudja, hogy könnyen és bárhol elérhető cikkeket, árut nehéz lenne jó haszonnal értékesíteni, ezért nem fektetik be tőkéjüket megújuló zöldenergia termelésébe. Megújuló energia, mint nap, szél, korlátlan mint a hidrogén valójában rossz üzlet egy olyan cégnek, ami tőkemegtérülésre törekszik. Miért rossz üzlet? Mert bárhol elérhető, ezért nem lehet tetemes haszonnal eladni olyanoknak, akik kiszolgáltatottak ezen erőforrások meglétének.
A hidrogén könnyen előállítható vízből, víz van rengeteg így ez is megújuló. Persze napjaink tőke által diktált médiája nem tesz közlést arról, hogy az 1900-as évek elején ( csak Magyarországon) 8 postaautóból 7 hidrogén hajtású volt. Továbbá az is utánajárást igényel, hogy tudjuk Franciaország 1940-44 -es megszállása során sok tömegközlekedésben használt autóbusz fagázzal üzemelt. Fagáz, azaz hidrogén amit fűrészpor melegítése során állítottak elő. Ez a franciák részéről egy kényszer volt, ugyanis a németek elvették és a hadigépezetük kiszolgálására használták a francia fosszilis üzemanyag készletet.
Még egy pár gondolat a karbonsemlegességről Kína kapcsán. Ő ugyanis következetesen és növekvő ütemben telepít szén tüzelésű erőműveket tetemes elektromos energia igényének kielégítésére. Kína- csak hogy hozzáfűzzön valamit a globális klíma- hiszti témájához- 2060-at irányzott elő önmaga számára a zöldátálláshoz. Persze ebben a felgyorsult, turbulens, percenként változó közegben, mint korunk társadalma- nagyon de szinte teljességgel súlytalan az a cél bejelentés, amit pár évnél messzebbre helyez valaki a jövőben. Hát méginkább súlytalan ez egy olyan közeg részéről, aki mindig is híres volt saját szava megszegésében, neaggyisten hazugságban. Hazugságban, mert Párizsban a klímacsúcson 2050-re tűzték ki célul a teljes karbonsemlegességet olyan személyek, akik könnyen lehet hogy még egyetlen józan döntést nem hoztak politikai karrierjük során.
A valóság ezzel a törekvéssel szemben inkább úgy fest, hogy vannak globális cégek felmérhetetlen pénzforrásokkal és óriási környezetszennyező tevékenységükkel. Ezek a cégek pénzükkel fenntartanak egy politikusi gárdát, akiket egyes országok, vagy az EU, vagy gazdasági közösségek és tanácsok vezetőségébe és tagságába beültetnek. Sokszor ilyen emberek tesznek ki komplett állami apparátusokat, akiket a nép -azt hiszi, hogy- választ. Ezek után ha a globális, multinacionális gazdasági érdek úgy diktálja, ezek a "választott" vezetők olyan döntéseket hoznak, mely végső soron a tőke struktúrák javára hajtja a vizet.
Itt olvashatsz még a témában: https://www.vg.hu/cegvilag/2025/02/norveg-equinor-olaj-zoldenergia , https://index.hu/gazdasag/2023/10/19/zold-atallas-zold-tudat-europai-unio-kozlekedes-auto-jarmuipar-elektromos-auto-fenntarthatosag-karosanyag-kibocsatas/?token=b6344627d62b2e11db804fa37024e559